Versek

Tavaszi verscsokor

 

Nagy Jenő:

A magyar ifjúsághoz

Nagy Reménységünk az új generáció,

Vajon miért hitehagyott, csalatkozó?

Csattogó, s csípős ostorhegy sorsotok,

Talán nem patronál búsongó honotok?

Hová tart e tébolyító nagy körforgás,

Lélekölő, nemzetpusztító rohanás?

 

Bár háborgó világunk zord, s kegyetlen,

Maradj tisztességes, ne légy becstelen!

Mutass példát, tiszteletet, alázatot,

Jó szívvel fogadd a hasznos gondolatot!

Hallgass a szép, tiszta, s igaz szavakra,

Figyelj másokra is, ne csak önmagadra!

 

Óvd, ápold nemzetünk csodás ékköveit,

Magyarok karakterének jelképeit!

Áss mélyen a földbe, s óvatos legyél,

Múltunk sokat sejtetően mesél, regél!

Ne legyél filléres gondok páriája,

Percemberek űzött, megtűrt figurája!

 

Mennyit érhet ma a lelki kapcsolat?

Sokkal többet, mit elbír a gondolat!

Vezéreljen jó szándék, lelkiismeret,

Töretlen hit, s hű társként a becsület!

Nem lehettek örökre megtévesztettek,

Magyar-szívű ember a Ti testvéretek!

 

Vezessen utatok Földünk hű fiához,

Az életerős, s kitartó paraszthoz!

Vetését jég, vihar gyakorta elveri,

Évszázadok óta küzd, s újrakezdi!

Véssétek hitüket magatokba mélyen,

Megírt sorsotok új, igaz útra térjen!

 

Megtépázva élünk szenvedő hazánkban,

Tartsunk ki e zavarodott, korcs világban!

Ne legyél a hatalom könnyű prédája,

Ragyogjon reád a szellem napvilága!

Járj emelt fővel, légy bátor, büszke magyar,

Szeresd úgy Véreidet, miként önmagad!

 

2013. január

 

 

Bővebben...
 

Karácsonyi gondolatok, versek

Nagy Jenő:

Karácsony fénye

 

A keresztény kultúrkör áldott ünnepe,

Megváltónk születésének örömhíre.

Áhítat, meghittség, szeretet, békesség,

Milliónyi csodálatos csillagtűz ég.

 

Karácsony ünnepére fénylő az otthon,

Boldogság, szeretet, s békesség honol.

Tiszta lélekkel várjuk a szent ünnepet,

S öröm hatja át szívünket, lelkünket.

 

Ajándékba kapunk csodás szeretetet,

Lélekemelő, örömteli, féltett kincset.

Karácsony varázsával, s reményével,

Isten gazdag áldásával, kegyelmével.

 

Friss, puha hótakaró a házainkon,

Csilingelő csengettyű a fenyőágon.

Fenyőfa illata járja át a szobát,

Karácsony ünnepét szeretet hatja át.

 

Karácsony éjjele magasztos, megható,

Csendesen hulldogál a pelyhes fehér hó.

Mosolygó szemek, s ünnepi hangulat,

Száguldó képzelet, csodálat, varázslat.

 

Magasztos ünnepünkön élénk a remény,

Csodaként hat a sugárzó mennyei fény.

Messiás hoz boldogságot, békességet,

Kegyelmet, s üdvözítő szeretetet.

 

Szenteste kigyúlnak az ünnepi fények,

Hitünk erősebb, biztatók a remények.

Hozzon a Megváltó emberibb világot,

Oltalmazzon, segítsen minden családot!

Karácsony fénye ragyogja be a Földet,

Hol Isten Fia: Jézus Krisztus született!

Szent ünnepünkön tiszta szívből kívánok:

Szeretetben gazdag, s áldott Karácsonyt!

 

1999. december

 

 

Bővebben...
 

v. Nagy Jenő: Halottainkra emlékezünk

Enyészet havának kezdete az elhunytak emlékének időszaka, a gyász napja. Szeretteinkre emlékezünk, akik már előrementek: ki csendben, szépen, ki egyedül, ki kezet szorongatva.

A halál és az elmúlás kultusza egyidős az emberiséggel. Az elmúlás bizony fájdalmas, szinte minden ember lelkét foglalkoztatja. A gyász természetes velejárója a fájdalom, bűntudat, düh, a végesség érzése. Sok esetben mégis nehezen tudunk méltósággal megküzdeni ezekkel az érzésekkel.

 

Napjainkban tapasztalhatjuk, hogy miközben fogyatkoznak a társadalmi kapaszkodók, csökken a gyász tisztelete. Az emberek egyre távolabb kerültek a halál kultuszától.

A múltat azonban nem feledhetjük, mert ez a visszatekintés és a jövő parancsolata.

Népszerű írónk, Fekete István sorait idézem:

„Égett a gyertya és meglobbant, ha a lehelet, vagy a gondolatok elreppentek mellette. A lehelet aztán szétesett, a gondolatok fáradtan leszálltak, mint a haldokló madár, és elmúltak.”

Mindenszentek és a halottak napján az emlékezés örök lángjai: gyertyák égnek csonkig és mécsesek pislákolnak a temetőkben. Ezeken a napokon kegyelettel emlékezünk örökre eltávozott hozzátartozóinkra, szeretteinkre. Gyertyagyújtással, mécsesek lángjával, virágokkal és koszorúkkal díszített sírjaik mellet emlékezünk, merengünk.

 

Bővebben...
 

Hősök napjára és Trianoni gyásznapunkra

 

 

Nagy Jenő:

Katonasírok

 

Hősi halottak hamvai a sírokban

Vadvirág borítja a televény földet,

Idegenben porladó honvédjeinket.

 

Nekik virulnak a színpompás virágok

Hőseinknek csicsergi meseszép dalát,

Erdőkben, s mezőkön daloló madár.

 

Jelöletlen sírhantok alatt nyugszanak

Háborús hősök, bátor magyar katonák,

Fiak, testvérek, férjek, szerető apák.

 

Harctéren aratott a kegyetlen halál

Külhoni ismeretlen véráztatta tájon,

Dermesztő hidegben, járatlan utakon.

 

Időtlen szenvedés, éhezés, fagyhalál

Ártatlan lelkek, pusztító rettenet,

Távoli sírokon nincs név, sem üzenet.

 

Híven teljesítették a haza parancsát

Mellettük idegen sorstársaik hamva,

Ők is bátor hősök nemzetük számára.

 

A harcmezőn ádáz ellenfelek voltak

Hadparancsot teljesítettek, elestek,

Halálukban egyenlők, s megbékéltek.

 

Katonasírokban porladó hőseink

Árvalelkét oltalmazzák az angyalok,

S a Hadak Útján glóriaként ragyog.

Hajtsunk fejet hálával, s alázattal

Kegyelettel emlékezzünk hőseinkre,

Háborús áldozatokra: Véreinkre!

 

Magyarok Istene oltalmazza sírjukat

Szülőföldön márványba véstük nevüket,

Dicsőség ragyogja áldott emléküket!

 

2012. május

 

Bővebben...
 

Nagy Jenő: Emléktüzek (Doni kálvária)

Nagy nemzeti tragédiánk hősei,

Hadparancsot teljesítő katonák

Pusztító vérontás áldozatai.

 

Idegenben folyt a drága magyar vér,

Keserves halált szórtak a fegyverek

Kénköves poklot árasztott a harctér.

 

Pergőtűz a farkasordító hidegben,

Félelmetes, s hírhedt katyusák

Fagyhalál a dermesztő orosz télben.

 

Lövegek fültépő, süvöltő hangja,

Kegyetlen mészárszék, szenvedés

Harctéri katonák kálváriája.

 

Pusztító golyózápor, tankok robaja,

Jeltelenül porladó áldozatok

Százezer hősi halott magyar katona.

 

Orosz földön harcoltak, s küzdöttek,

Nem élték túl a szenvedést, kínokat

Túlerőtől vereséget szenvedtek.

 

Véreink voltak, akik odavesztek,

Idegen föld lett a szemfedőjük

Szerető apák, férjek, s testvérek.

 

Doni-medence fogadta be testüket,

Tragikus sorsú honfitársainkat

Akik feláldozták drága életüket.

Nemzetünk hű Fiai, bátor katonák,

Világháborús vérzivatar hősei

Harcmezőn aratott a kegyetlen halál.

 

Édesanyák sorsa volt a könnyhullatás,

Gyász, s szívükben élő örök szeretet

Túlélők sorsa a kényszerű hallgatás.

 

Magyar hősök fájdalmas véráldozata,

Áldott, dicső emlékük kegyelemteljes

Soha nem takarhatja feledés fátyla!

 

Szívünkbe fogadjuk hőseink emlékét,

Méltó módon, alázattal hajtunk fejet

Tiszteljük elődeink bátor küzdelmét.

 

Emlékezünk nemzeti tragédiánkra,

Orosz földben porladó hőseinkre

Hadiárvákra, s könnyező anyákra.

 

Háborús hősök, s árvák Don-kanyarja,

Örök hála, gyász, tisztelet, kegyelet,

Lobogjon érettük emléktüzek lángja!

 

Heves, 2003. január

 


1. oldal / 5


Get the Flash Player to see this player.

time2online Joomla Extensions: Simple Video Flash Player Module


Get the Flash Player to see this player.

time2online Joomla Extensions: Simple Video Flash Player Module


Get the Flash Player to see this player.

time2online Joomla Extensions: Simple Video Flash Player Module

Avatás 2015 Tardos

&

Flag Counter
 vissza | oldal tetejére | főoldal | impresszum | kapcsolat